M E N E T S Z É L

Légköri viszonyok 2.

Legendásan és reménytelenül optimista vagyok. Ilyenkor augusztus végén, szeptember elején tele vagyok energiával, reggelente mosolyogva megyek a suliba, hiszek abban, hogy mindenki kicsit jobb lett a nyáron, még talán én is. Nem volt ez másképp ezen a héten se, örültem a frissen felújított tanári szobának, az új bútornak benne, annak is hogy új helyem lett, a régin már vagy 10 éve ülök, kell néha kis változás, örültem a velem szembe került mosolygós fiatal kolleginának, lelkesen pakolgattam, rendezgettem, és vetettem magam az ilyenkor szokásos tennivalókba is. Derűsen vészeltem át 3 értekezletet, mosolyogtam a klíma körüli csatározáson, és a többin. Ez a normális szerintem.

Ami nem normális, az az évindító továbbképzés-tréning, ami végül kibillentett ebből a jó kis derűs nyugalomból. Két éve is volt hasonló, akkor is így jártam. Akkor leginkább az időt sajnáltam, amit hasznosabban is eltölthettem volna. Felnőtt, tanult emberek nehezen viselik ha értelmetlen feladatokkal vegzálják őket. Most meg az én naiv hitem abban, hogy az emberek körülöttem jobbak lettek, bölcsebbek, belátóbbak, ami jó esetben az elkövetkező hetekben fokozatosan omlik csak össze, egy csapásra léket kapott… Az idióta feladatok kihozzák az emberek igazi énjét. És akkor ott állunk egy eltelt hét után, mintha már egy hónapja gyűrnénk… (pedig eddig még csak diákok se nagyon fárasztottak, leszámítva a negyed iskolányi pótvizsgázót, és a tankönyvosztást)

Most még talán elég, ha ezt így leírom, ezzel mintegy lerázom magamról. Akár egy jót nevethetnék is mondjuk azon, hogy a fogalmak értelmezésén rágódva kiderül, valakinek a tolerancia kizárólag azt jelenti, hogy mások toleránsak vele szemben, meghallgatják és elfogadják az érveit. És látszik a szemén hogy nem érti, miért furcsa ez azoknak, akiknél a tolerancia értelmezése, hogy meghallgatom a másik érveit, elviselem ha másképp gondolkodik mint én, adott esetben beletörődök hogy nem nekem van igazam.

Jövő hétvégén folytatódik a szeánsz, pénteken és szombaton is fáraszthatjuk egymást… Tök jó lesz nekünk.

Advertisements

2012. augusztus 31. - Posted by | gondolatok

Még nincs hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: